Száguldok lefelé a lejtőn az erdőn keresztül és egyszer csak elveszítem a talajt a kerekeim alól, repülök a levegőben, nem tudom, mi történik, orr-ral csapódok a földbe remélve, hogy a sebészeknek sikerül ezt a többszörös törést visszaállítani az eredeti állapotába. Szerencsére a puha sár tompította az ütést, így az orr és az arc egy része a test többi részével együtt csak néhány horzsolást és véres karcolás szerzett. Az utólagos kivizsgálás szerint egy láthatatlan kisebb fa állított meg, mely valószínűleg az éjjeli viharnak köszönhetően esett az erdei ösvényre.
Kinek a hibája ez, kié? A kerékpáros figyelmetlensége, mondják, de kérdezem én, hogyan lehet figyelmen kívül hagyni egy elkerülhetetlen akadályt? Nem lehet, ez láthatatlan és figyelmen kívül hagyott volt. Tényleg nem láttam, ezért nem tudtam, miért voltam kilőve a levegőbe. Gyönyörű napos májusi nap volt, amikor a nap a gyérebb erdőben szép fény- és árnyékmozaikot hoz létre. Szépet, de kinek hogyan. Nekem az adott pillanatban nem volt az, mert neki köszönhetően az a fa tökéletesen álcázta magát. Az orromon sötét szemüveg, minta a nyílt aszfaltra mennék sütkérezni…
Már másnap rendeltem egy fotokromatikus szemüveget, hogy megvédjen a hasonló kellemetlenségektől. De elhamarkodott döntés volt, erre a célra polarizált szemüveg szükséges ? A fotokromatikus szemüveg szuper, ha világossal indulok és szürkületkor érkezem, vagy esteleg, ha terepet váltok, pl. erdőt nyílt terepre. Nem szükséges sötét és világos szemüveget is vinni, idegesítően cserélgetni. Más szürkületkor indulni és sötétben érkezni. Arra az esetre mindenképp a színtelen a megfelelő, ugyanis a fotokromatikus még a leggyengébb módban is enyhén sötét. Párszor magammal vittem őt esti bringázáshoz az utcákon, és valahogy nem fért a fejembe, hogy a város takarékoskodik-e az alacsonyabb fényerőségű világítással, vagy csak nem akarják zavarni a tolvajokat munka közben.
A polarizációs szemüvegnek az „egyenletlenségeket kéne kivasalnia” még közvetlen napfényen is, hogy egyensúlyba hozza a fény és árnyék közti különbséget. Eddig még csak a bringán kívül, a volán mögött próbáltam ki és a biztonság érzetét nyújtja még napnyugtakor is. Az erdőben, ahol az ágak és levelek közt besüt a nap, megfizethetetlen lehet. A tervem az, hogy hamarosan veszek egy fotokromatikus-polarizációs hibridet.
Párásodás, sok szemüveg gyenge pontja. Különféle spray-ek és felületkezelés létezik erre, de tapasztalataim szerint ez olyan, mint a pillanatragasztó – az összetételek pontosan egy pillanatig tartanak…
Nagyon fontos számomra, mint extra izzadósnak, az izzadság elvezetése. Egyes modellek rendelkeznek egy gumi elvezető csatornával a keret felső belső részén, ami szerintem a kerék feltalálásával egyenértékű találmány. És ha az sem bírja, jó, ha a szemüvegnek karcálló lencséi vannak. Amikor az erdei emelkedők alkalmával a zsebbe kell tennem, ahol véletlenül a kulcsaim is találhatóak. ? Az ellenálló keret szintén természetes, volt mindenféle műanyag szemüvegem, melyek 4-5 kerékpározást bírtak ki. Nem úgy tűnik, de ellen kell állnia a sisak pántjainak, télen kendő /arcmaszk/ fejpánt alá kerülnek, és a kulcsokon kívül néha egy faág is átsuhan a felületén, ha a sűrűben vezet az útvonal. A keretre biztosan hatással van a hőmérséklet -20 és +40 közötti változása is, az ilyen kilengéseknél az anyag tulajdonsága változik. Az izzadság és annak erőssége sincs jó hatással az anyagra.
A fent említett tulajdonságokat, és még többet ennál, várok el egy minőségi szemüvegtől. Hogy túlélnek legalább egy idényt, azaz nálam, mint hobbi kerékpárosnál, kb. 500 órát kerékpáron januártól decemberig ?