Bloggerünk, Katka nemrég tanácsokat adott, hogyan készüljünk fel az első 100 km-es kerékpározásra, ez gondolkodásra késztetett a sokadik hosszabb bringázás fölött, hogy a félprofik se érzzék magukat megrövidítve, hogy megfeledkezünk róluk ?
Kihagyjuk az öltözék és felszerelés elkészítését, a kezdés idejét, az esetleges partnerek keresését, elgondolkodom az esetleges útvonalon és a hosszú kerékpározás értelmén.
Hogy ne tűnjek úgy, mint a világ 2. legjobbja Sagan után, néhány szó az én százasaimról. Minta férjként és két gyermek apjaként kerékpározom, ami azt jelenti, hogy a hosszú túrákra nem sok idő jut. Ha jut is idő 3-4 órás kimenőre, előnyben részesítem a táplálóbb MTB túrákat, ahol 4 óra alatt kb. 70 km-ig jutok, viszont a kalóriafogyasztás és az állóképesség, merem állítani, sokkal magasabb, mint 100 km-es kerékpározás során a síkságon, és valamivel magasabb, mint 100 km-nél aszfalton a hegyekben, ezért annál fontosabb a felkészülés, mint 100 km-nél a síkságon, azaz az én esetemben semmilyen ? Talán az egyetlen problémám, hogy meggyőzzem magam, annak ellenére, hogy a terep vonz, országútra menjek…
A felkészülésről a 11 éves fiam is tudna beszélni. Júliusban 100 km-t szeretett volna tekerni, amit 2 részre osztottunk. Először az egész család szombat délelőtt 20 km erejéig az erdős dombokra mentünk, én szokásosan a 2 éves fiammal a gyerekülésben, a feleségem mellettünk fully-n. Otthon kicseréltem a bicajt és irány a fiammal kivételesen a síkságra, egy túra a folyó körül, komppal a másik felére, hogy behozzuk a hiányzó 80 km-t. Dehogy, a fiam, Maximilián, maximalista, így még százat letekertünk azon az aszfalton. Csak úgy, reggel spontán elhatároztuk, hogy letekerünk 100 km-t, amiből 120 lett a nap folyamán…
Az aszfaltos százasokból évente úgy 5-6 gyűlik össze, idén kivételesen ez volt a 7. Egy tartalék energiaszelet a zsebben, ami az esetek többségében végigutazza velem a 100 km-t és elegendő víz, főleg, ha forróság van. Ideális az egészet egy menetben letekerni tankolás nélkül, ez nekem idén csak egyszer sikerült – tiszta nonstop kerékpározás. De már az elemózsiánál vagyok, amit megígértem, hogy nem fogok részletezni, tehát térjünk rá az útvonalra és a túra lényegére egyben.
Azzal a kérdéssel kezdem, hogy a százast a távolság miatt, vagy a kerékpározás öröme miatt csináljuk. Hogyha az A válasz a helyes, ami néha előfordul velem annak érdekében, hogy megtartsam az elkötelezettségem szezononként legalább egy GF-et (Gran Fondo) letekerni, akkor a lehető leghamarabb le akarjuk tudni a kerékpározást és igyekszünk ezt síkságon végrehajtani, legjobb esetben 3 óra 10 perc alatt ? Ez nekem még nem sikerült, ugyanis az egyenes tervekből 50 km után úgyis a dombok felé veszem az irányt. Ha ezt megfűszerezzük, amit a legjobban kedvelek, és megpróbálunk továbbjutni, mint egy hagyományos 1-2 órás kerékpározás során, akkor a távolabbi dombokat választom személyes rekordok megdöntésére való próbálkozással. Így a túra elhúzódik 3 óra 40 percre, amely egy gyönyörű erdei környezetben, kiláttással a völgyekre nagyon gyorsan eltelik. Tényleg, említettem már, hogy az erdőben gyorsabban telik az idő? De erről majd egy másik blogban ?
Én készítettem magamnak egy tervet. Március óta százasokat húzok zsinórban, augusztusban kétszer, és a zsinórban kifejezés nálam azt jelenti, egész évben. De hogyan összeegyeztetni ezt a családdal? Vagy korábban kelni reggel 4:00-kor, vagy 20:00-kor kezdeni egészen éjfélig. Vagy nagylelkűen felajánlani a feleségemnek egy hétvégét a szüleinél, és míg nagypapa és nagymama a gyerekekkel játszanak, a mániákusok kerékpározhatnak.
Télen volt egy kísérletem az esti százasra, de mentálisan nem bírtam a körözést a lámpák alatt, így a 87. km-nél befejeztem, ami egy motiváció a következő télre, amikoris remélhetőleg százas százast fog követni! Ez főleg az állóképesség és ellenálló képesség kiépítésére jó. A száz mágikus szám, szebb, mint a 88 vagy 99. Leküzdésére ösztönöz, ami kedvező hatással van az erőnlétre, és ha a téli hónapokban történik sötétben, a mentális ellenálló képességre is. Minőségi alapja a jó egészségnek és az erős izmoknak ? Az országúton jó eséllyel jut új ötletekhez az ember és egy kicsit egyedül lehet önmagával még az esetleges társak ellenére is, mert télen a biztonság érdekében biztosan nem fognak egymás mellett tekerni és beszélgetni…
Üdv a sportnak, különösen a hosszú kerékpározásoknak!